Színekről| Színek |
 |
A színekről általábanA színek nemcsak árnyalatokban (a vöröstől a narancsig), hanem tónusértékeikben is különbözhetnek, lehetnek világosabbak vagy sötétebbek. A tónusfokozatokat a körben a szürke cikkelyek érzékeltetik; ebből kitűnik, hogy a sárga eleve ragyogóbb, mint az ibolya, illetve hogy a kék árnyalatok általában sötétebbek. Minden szín tónusát lehet sötétíteni vagy világosabbá tenni (színezéssel vagy árnyalással), csinálhatunk, például sötétsárgás vagy világos ibolyát. A kromatikus tisztaság vagy intenzitás ilyenkor persze elvész. A három alapszín (sárga, vörös, kék) között mindig három színfokozat van. A komplementer színek a kör szemben lévő részein helyezkednek el, ezek éles ellentétet alkotnak egymással (a piros a zölddel, a narancs a kékkel); az egymáshoz közeli színek viszont harmonizálnak. A színek határozott hőérzetet keltenek: a vörös-sárga árnyalatok melegek, a kék-zöldek és különféle árnyalataik pedig hidegek. Fizikai felosztásFizikai megjelenés szerint a színek lehetnek egyirányúak, azaz fehér és fekete, többirányúak, azaz tarkák. Megkülönböztetjük még ezen kívül a telített színeket. Egy szín telítettsége a fehértartalmától függ. A telített színek nem tartalmaznak fehéret, se feketét. Ezek az alapszínek (vörös, zöld és kék). A derített színek a telítettek fehérrel való világosításával, mígnem a tompítottak ezek feketével történő sötétítésével jönnek létre. A fizikai beosztás következő csoportja a tisztaszínek, amelyek a spektrum színeiből állnak a vöröstől az ibolyáig. Elvileg nincsen szürketartalmuk. Egyre több fehéret hozzáadva az adott szín mind törtebbé (fehérebbé), feketével mind tompábbá (feketébb) válik. Az utolsó csoportba a másodlagos színek tartoznak. Ezek két tiszta szín keveredéséből létrejövő színek (narancs, zöld, viola). A színek hangulati hatása
Additív színek
Szubsztraktív színek
|
Hangulati hatás szerint megkülönböztetünk hideg, meleg és semleges színeket. A meleg szín kiemel, felhívja magára a figyelmet, fellendíti a hangulatot és a védettség érzését kelti. Ide tartozik a vörös, ami a legrikítóbb szín, a vér, a láng színe. A sárgával együtt, aminek jellemzője a könnyedség és a jókedv, a legélénkebb színeket adják. Ezek mellett ide sorolható a narancs is. Fizikai oldalról nézve ezek a nagy hullámhosszúságú színek. Ellentétben a meleg színnel, a hideg szín háttérbe tol, eltaszít, vagy elrejt, mindemellett nyugtat, pihentet. Ide tartoznak a fejlődést, harmóniát, jelentő zöld színek egy része, az eget szimbolizáló kék, valamint a lila. Fizikai oldalról nézve ezek a kis hullámhosszúságú színek. A semleges szín a meleg és a hideg határán helyezkedik el. Leginkább szürke és árnyalatai, melyek folytonosan a fehértől a feketéig terjednek számtalan sok szürkeárnyalattal. A fehéret, - ami figyelmet, és tisztaságot sugall - a feketét – ami a haláltól az eleganciáig sok mindenre asszociálható - a szürkét és a barnát sorolhatjuk ebbe a csoportba.
Egy helyen összegyűlő fényenergiák összessége. Ez három alapszínből (vörös, zöld, kék) áll, Ezen három színből mintegy 16,5 millió szín és árnyalat állítható elő a számítógépes képfeldolgozás RGB monitorain. Az emberi szem ennek csak szűk tartományát képes megkülönböztetni, majd még tovább csökken a képileg előállítható színek száma akár fotó, akár nyomdai sokszorosítással készül.
A fényelnyelés után fennmaradó fény okozta színérzékelés. A fehér fény spektrumában nem szerepelnek, így ezen színek valamely szín kivonásával állíthatók elő. Ilyen a hat alapszínben megtalálható bíbor (Mangeta - nemzetközi rövidítése M), mely a színképből a zöld (Green - nemzetközi rövidítése G) fény kivonásával képezhető, azaz állítható elő. Ugyanígy van olyan szín, ami a három másodlagos, azaz szubsztraktív kékeszöld-bíbor-sárga, (angol szavainak rövidítéséből CMY) színeknek különböző százalékú keverésével a fekete (angolul blacK, nemzetközi rövidítése K) százalékos sötétítésével keverhető ki.